2016. nov 08.

The reef!

írta: a koala az expresszről
The reef!

Kicsit még emésztenem kellett ezt a zátonyos dolgot, ezért is halasztottam el a blogírást 24 órával. Gondoltam ülepszik kicsit az élmény, és csökken az elfogultság - hát ülepedett de nem csökkent! 
Elöljáróban: csak snorkeleztem! 
Több oka is volt a dolognak: régen is merültem, gyík vagyok angolból és egyedül mentem. Merülni pedig nyugodtságosan csak olyannal akiben megbízik az ember! És ahogy végig néztem a társaságon, legalább tucatnyi olyan arc volt, akivel akkor sem szívesen, ha maga Jacques Cousteau reinkarnálódott volna benne!
Bevallom őszintén abban a pillanatban amikor a búvárok csobbantak szívesen ott lettem volna velük, de végül nem bántam meg, hogy "csak" snorkeleztem! Mert így vissza akarok jönni ide majd, de nem egyedül!!! 
Szóval mint az állandó olvasóim tudják (úúú ez eléggé nagyképű volt, de király érzés, h vannak állandó olvasóim :)) nem vagyok koránkelős. Na most jól megtréfáltam magam, a térképen olyan közelinek tűnt a kikötő és mivel spúr g... voltam, gondoltam 5 ezerért ne vigyenek ki kisbusszal inkább kisétálok. Na előző nap panaszkodtam, hogy 7.40-re jöttek értem - most is akkorra kellett kint lennem a kikötőben, csak az több mint 30 perc séta volt (kéne nézzem a méretarányt a térképen, nem ez az első eset, hogy ezzel szívatom magam!)
Mindegy bemelegítés megvolt - időben odaértem. Ugyanúgy be kell csekkolni mint a reptéren - jó itt nem jár full cavity search ha van nálad egy üveg ásványvíz - és érdekes, hogy több cégnek együtt van közös becsekkolópontja közös alkalmazottakkal  - mekkora sci-fi már, hogy összefogva meg lehet oldani dolgokat és nem mindig túrós a háta annak az ominózus lónak...
A hajó egy nem fiatal de tökéletes állapotban lévő katamarán volt (jó a nem fiatal az balatoni mahart hajókhoz vagy a dunai vízibuszokhoz képest majdnem csecsemőkorú de voltak ott a kikötőben kb a BKV teljes járműállományával egyenértékű több emeletes zsír új gigakatamaránok amivel cruzoltatják a turistákat), azért amikor elhagytuk a kikötőt és nyomott egy kövéret, az eléggé impozáns volt!
Kitöltöttük az ilyenkor szokásos felelősségvállalási nyilatkozatot, h nem vagyok beteg meg félhülye, és senki nem kényszerít a víz alá. Kaptunk egy korrekt eligazítást is a snorkelezés rejtelmeiről, de azért az nem nagy ördöngösség. Nem tudom milyen arcok jártak a hajón az idők folyamán, de nekem eléggé evidens, h a szádon veszed a levegőt és az uszonnyal nem békába nyomod és nem veszed le a víz alatt a maszkot - gondolom kötelező ledarálni a dolgot, de legalább vicces volt :) Két kísérője volt a snorkel csapatnak: Mex a főnök igazi 50es tengeri medve, hangereje vetekedett a hajókürtével, és a lánya Shilo aki hangerőben hozta az öreget és bónuszban jól állt neki a lycra ruha - egy kis kínai mellé is lépett a platformnak amikor meglátta egy jobb szögből :)  Apropó lycra ruha - arrafelé alap strand cucc, kb 50-es faktorú napvédőnek felel meg, nélküle gyorsan megég az ember. Én vittem a sajátomat mivel a víz 28 fokos volt, így gondoltam elég is lesz - nem lett! Ugyanis jellyfish szezon van, így mindenki kapott egy fekete lycra kezeslábast aminek kapucnija és kesztyűje is volt, így minimálisra csökkent a medúzacsípás esélye, viszont az egyen méretű cuccok miatt úgy nézett ki a társaság mint egy helyes kis low cost-os szadomazo szakkör!
Kb másfél óra volt kiérni a zátonyhoz, addigra megkaptuk az okosítást és a felszerelést. Mindenkivel mindent felpróbáltattak: nem esik-e le az uszony, befér-e a szájába a csutora, rá tudják-e húzni a maszkot a meggymagfejűek is rendesen magukra stb... Azért amikor Shilo elővette a vazelint és odafordult hozzám akkor hirtelen nem tudtam hova tenni a dolgot, de mint kiderült ha bekeni az ember a bajszát vastagon vele, akkor nem folyik be a víz a maszk alá. Ez új infó volt eddig mindig megborotválkoztam, kivéve most, így jól is jött az okosság! 
A túra három megállót tartalmazott. Itt volt egy kis illúziórombolás, ugyanis kiderült mivel ipari méretekben jönnek a turisták, a büvároltató cégeknek adott helyeik vannak, kibójázva, betonkockával rögzítve :( Szóval sajnos nem az érintetlen természet! Miután kikötik a hajót, elmondják merre lehet menni - mindig a hajó egyik oldala a kijelölt terület, a tetőn áll egy crew, figyeli a dolgokat, és egy kis zodiac állt járó motorral kikötve végig a megálló alatt, h ha bármi baj van akkor gyorsan tudjanak reagálni. Amúgy ez a tökéletes profizmus rányomta az egész útra a bélyegét, fel sem merült bennem pl, hogy bármi baj lehet.
Az első két spot kis mélységű volt, a búvárok nem sokkal alattunk cirkáltak, és nem okozott gondot odáig az abc szettel sem lemenni. A harmadik hely gondolom nekik kedvezett volna, ott már komoly mélység volt alattunk - de pont betolult valami felhő fölénk, és sötét komor hangulat jött felfelé, pedig zseniális volt az a megálló is!
Béreltem egy víz alatti kamerát (kell egy gopro!!!) a dögös Yukitól (a crew fele japán volt, nem tudom miért, Cairns-ben amúgy is olyan sok ázsiai volt mindenhol, tisztára mint otthon a 4tigris piacon) - akinek az a rettenetesen szar melója, hogy egy búvárhajón gürizik nap mint nap a nagy korallzátonynál mint fotós, és kölcsönzős. Szegénynek folyamatosan merülni kell - látszott is rajta, h elég sportos - és a víz alatt fotóznia a vendégeket meg az élővilágot - hát pfúj...
Szóval a kamera csúcsminőség, víz alatti tokkal, 8gb-s kártyával (a végén hazaviszed) és azonnal cserélte az akkut amikor szóltam, hogy a 3 etapra kevésnek érzem  szuflát benne. Valószínűleg azért merült le mert csináltam vagy 500 képet, meg egy halom videót :) Kattogtattam ezerrel, mert ami a víz alatt jónak tűnik az utána a monitoron már nem biztos, mindenesetre ha 10%-a élvezhető lesz a nagy képernyőn, akkor már örömködés van!
Közérdekű: a kamera a videókat mts formátumban rögzítette, és túl gyorsan játssza le. Ha valakinek van ötlete, hogy lehetnek normál sebességűvé varázsolni, az szóljon plíz!!!
Amit a víz alatt láttam azt meg sem próbálom leírni!!! Becsobbanni a vízbe ahol azonnal körülvesznek a különböző méretű és színű halak, ahol olyan képződmények vannak amik sehol máshol a világon, ahol betolakodónak és mégis a részesének érzed magad... Úszni a rajjal, figyelni ahogy játszanak, ahogy élik a kis mindennapjaikat... Amikor mélyen alattad kibújik a homokból egy kis rája...  Amikor látod hogy egy méteres hal tépkedi le a korall "ágait"... Ahol elúszik melletted egy majdnem akkora hal mint amekkora Te vagy...És olyan színek amiket még a jó fényképező sem tudott visszaadni!
Egyik legszebb napja volt az életemnek!!!
De inkább mutatom :)

 

 

Szólj hozzá